Pixelektől a panelekig

ReVizitor

Tex Murphy - Mean Streets

2016. szeptember 28. - SnakeHipsBoy

Képtalálat a következőre: „tex murphy mean streets”

 

Nemrég egy GOG leárazás keretében jutottam hozzá bagóért a Tex Murphy sorozathoz (az utolsó részt, a Tesla Effect-et kivéve). A kronológiai sorrend megszállotjaként a sorozat indító darabjával, az 1989-es Mean Streets-szel kezdtem emlékeim felelevenítését.

A játékot az Access Software fejlesztette és adta ki DOS, C64, majd egy évvel később Atari ST és Amiga platformokra. Utóbbi a legjobban kinéző darab (manapság enhanced versionnek hívhatnánk :) ), de ez a cikk a legelterjedtebb, DOS-os verziót veszi alapul.

A játék PC-n az elsők között alkalmazott 256 színt felvonultató VGA grafikát (mármint az, aki anno megengedhett magának a hardvert, csakúgy mint manapság a 4K, 60fps, HDR géminget; a többieknek maradt a 16 színű opció). Ezen felül a hangtechnika is virított: egy érdekes megoldással (aka RealSound) a PC speakerből csiholtak ki digitalizált hangot (beszédet is!) még jóval a hangkártyák elterjedése előtt. Érdekesség még továbbá, hogy a játék egyik fejlesztője, Chris Jones alakította a főhős Tex-et (az első játékban még csak az állóképeknek állt modellt, a későbbi részekben már a filmbetétekben formálta meg a karaktert).

A játék egy disztopikus (3. vh. utáni) cyberpunk világban játszódik, azon belül is az USA nyugati partján, ahol mindennapos az erőszak, a mutánsok, a videofon és a repülő autók. A hangulat és a látványvilág sokat kölcsönöz a Szárnyas Fejvadász c. remekműből és a film noir világából; ez az ötvözet a mai napig működik, amihez a retrofuturisztikus dizájn is hozzájárul.

A történet is egy 40-es évek beli klisével kezdődik: Tex Murphy (a címadó főszerplő) egy sokat látott detektív, akihez egy szép, radioaktív viharoktól mentes, szeptemberi napon 2033-ban becsenget egy gyönyörű fiatal nő Sylvia Linsky (komolyan, folyamatosan utána kell néznem, hogy melyik "i" "y"...). A hölgy édesapja halála ügyében fordul főhősünkhöz. Dr. Carl Linsky, a San Francisco-i Egyetem néhai, nagyrabecsült professzora öngyilkos lett (a Golden Gate-ről vette magát a mélybe); legalábbis a hivatalos szervek álláspontja szerint. Persze lánya ezt a hiptézist nem támogatja, ugyanis szerinte apuci gyilkosság áldozata lett, mivel állítólag valami titkos projekten dolgozott, és a halála előtti napokban amúgy is elég furcsán viselkedett.

A történetet egy egyoldalas szöveges rész vezeti fel, illetve a játékhoz mellékelt kézikönyv taglalja részletesebben(akkoriban ezeknek fontos szerepe volt, most digitálisan, pdf formátumban mellékelik). Az irányítás teljes mértékben billentyűzetről történik a kor divatjának megfelelően (értsd: az egér alkalmazása meglehetősen ritka volt).

Tehát, szpojleralert, satöbbi:

Szilvi hozzánkvág 10.000 zöldhasút meg némi címanyagot, amivel minden, magára valamit is adó detektív elindulhat a magánnyomozás rögös útján. Rögtön Tex repülő autójában találjuk magunkat; a játék során végig ezzel közlekedünk a helyszínek között. A belsőnézetes, szimulátorszerű megvalósítás lehetővé teszi a szabad repkedést, de felesleges, mivel az "A" gomb megnyomására autopájlot módban érhetjük el úticéljainkat. Itt csupán az adott hely GPS koordinátáit négyjegyű navigációs kódját ell bepötyögni. Alig helyezzük el hátsó fertyályunkat a szintibőr autóülésen, már jön is a faxcunami (igen, fax, igen, 2033-ban, szóltam, hogy retrofutúr van...): Tex asszisztense, Vanessa küld némi kapcsolódó anyagot. A későbbiekben hozzá fordulhatunk közérdekű adatigényléssel (címek, nevek, info), vagy alvilági kontaktunk, Lee is segíthet, de ő némi pénzmagot is vár cserébe. Őket az autóban ülve (vidfonon) a "V" és az "L" gombokkal érjük el.

Egy adott címre megérkezve legtöbbször egy párbeszéd-ablak fogad, ahol teljes neveket begépelve szerezhetünk információt és további navkódokat az ott tartózkodó delikvensektől. Rosszabb esetben egy oldalnézetes lövöldözős rész fogad, ahol guggolva-araszolva előrehaladva kell elérni célunkat. Néhány helyszínt viszont kalandjáték-szerű játékmenettel fűszerezve kutathatunk át: ilyenkor Tex-et a nyilakkal irányítjuk. Ha bizonyos tárgyhoz elég közel vagyunk, akkor azt megnézhetjük, felvehetjük vagy egyéb módon manipulálhatjuk (kinyit, olvas, be/kikapcsol, stb.) egy menüs rendszerben. Az értéktárgyak eltulajdonítása után azokat jó pénzért zaciba csaphatjuk, amire szükségünk is lesz, tekintve hogy a jövő Frisco-ja - a mai Orbanisztánhoz hasonlóan világban teljesen elképzelhetetlenül - a korrupció melegágya, azaz egyes információkat csak a tenyérviszketés bankórátétes orvoslása után kapunk meg a nyomozásunk során meglátogatott emberektől ("Bribe"). Egyesek viszont csak a nyers erőszakból értenek: őket a "Threat" opcióval bírhatjuk jobb belátásra.

A nyomozás során aztán természetesen kiderül, hogy Dr. Linsky-t valóban eltették láb alól, méghozzá egy agymanipulációs szuperszámítógép, az Overlord (Nagyúr) segítségével, amit ő és még pár tudóstársa fejlesztett egy MTC nevű cég megbízásából. Amikor Linsky rájött, hogy a cég az új neofasiszta Törvény és Rend (Law & Order) párt fedőszervezete, akik a géppel világuralomra törnek, ki akart tálalni, ez lett a veszte (bár a tudósokat, miután elvégezték a feladatukat, amúgy is likvidálták volna). Tex célja a tudósok laboratóriumainak és lakásainak felkutatása, és az Overlord megsemmisítése, amihez össze kell gyűjtenie 8 chipkártyát és a hozzájuk tartozó kódokat. Természetesen sikerül neki, és a noir-os stylushoz méltóan detektívünk Szilviával az oldalán belemegy a naplementébe.

Összességében a Mean Streets, mint játék a mai napig megállja a helyét; már annak, akit kicsit is vonz a retrografika és a szájberpank stílus. Sok jegyzetelést igényel, ugyanis naplózás nincs, de ez is csak a beleélést növeli, igazi nyomozós érzés az infókat papírra vetni. Nagy élmény lépésről lépésre felgöngyölíteni a szálakat és látni a lassanként kibontakozó történetet. Korához képest progresszív a játék, már ami a több játéktípus (kaland, akció, szimulátor, puzzle) vegyítését illeti, bár az autopilotos és lövöldözős részek inkább idegesítőek egy idő után, de előbbiek alatt átnézhetjük az addigi infókat, míg utóbbiak valóban visznek némi változatosságot és kihívást a játékmenetbe (csak mentsünk sűrűn!).

A kalandjátékok és a sorozat kedvelőinek mindenképpen ajánlott! 

A bejegyzés trackback címe:

https://revizitor.blog.hu/api/trackback/id/tr1511704133

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása